Idei év utolsó írásomban egy kis terepmotoros történelmet szeretnék nektek oktatni, úttörő technológiák stb.

Kezdjük is a Betamotor-ral.

Ez a cég 2004-ben ünnepelte a 100 éves évfordulóját, azaz ez Olaszország egyik legöregebb motorkerékpár gyára. Kezdetben csak segédmotoros kerékpárokkal foglalkoztak. 1972ben azonban Ringano sull’Amo adott helyet a cégnek, itt évente 20.000 motorkerékpár gördült le a szalagról.  A gyár 7 triál világbajnokság trófeájával büszkélkedhet.

Betamotor 125 GS

Miután a Betamotor a hatvanas években elkötelezte magát a terepversenyeken, már a hetvenes évek kezdetén egy 50, 100 és 125 CCM-es új modellsorozattal jelentkezett. Első ilyen a 125ös GS volt, ami 20 LE-t tudott és egyhengeres, négyütemű.

Betamotor 125 CR

Ez a gép is sok sikert ért el, többek között megnyerte az olaszt motocrossbajnokságot is.
Elől-hátul 250 MM-es rugóúttal és mindössze 85 KG összsúllyal. Sokkal korszerűbb volt ez a gép mint az akkori kortársai.
24 LE teljesítményével és egy hengerével, két ütemével egy kiváló gép.

BMW (Bayerische Motor Werke)

Sok cég volt aki repülőgépgyártással foglalkozott, hirtelen motorkerékpár gyártásba vágta a fejszéjét. De elég kevés a kimagasló a sikertörténet.  Az első világháborúban Németország kapitulált, így a győztes hatalmak megtiltották, hogy bármilyen légi tevékenységet folytassanak. Így aztán a BMW létezése ilyen formában eredménytelen lett. 1919 végén Franz-Josep Popp vezérigazgató megbízta Max Frizet aki az akkori gyár főkonstruktöre volt, hogy fejlesszen ki egy motorkerékpár technológiát. Így született meg a kéthengeres boxermotor, ami a maga idejében forradalmi ötletnek számított. 1923-ban meg is született az első modell, ez volt az R32-es. Ez a termék magában hordozta mind azokat az ötleteket amiket a BMW megálmodott és megvalósított. Hatvanas évekig nőtt az eladási lista, amikor egy hullámvölgybe érkezett a cég, a motorkerékpár piac teljesen telítődött. Münchenben komolyan fontolgatták a motorkerékpárok gyártásának beszüntetését.

BMW R 100 G/S Paris-Dakar

Nyolcvanas évek közepétől a ralisport egyik új formája jelentkezett - Paris-Dakar rallyról van szó - ami egyre inkább előtérbe került. A BMW ezekre a versenyekre egy nagy teljesítményű, robusztus boxermotoros gépet készített. 1981-ben és 83-ban Hubert Auriol látványos győzelmet aratott 70 LE-s, 1000 CCM-es motorjával. 1984-ben a belga crossviágbajnok - Gaston Rahier - a BMW csapatába szegődött, s mindjárt meg is nyerte ezt a versenyt - Dakart -.

Teljesítményileg körülbelül 80 LE-t tud a gép, 1043 CCM-jével, Kéthengeres és négyütemű boxermotorjával.

BMW 1150 GS Adventure

Ki nem álmodozott volna már arról, hogy felpattan a motorjára megy amerre szeretne megáll egy eldugott falucskában pihenni és megy tovább. 2001 szeptemberében ez az álom teljesült! E modellnek mindegy, hogy aszfalt, murva, homoksivatag, vad vidékről vagy egy hosszútávú túráról van szó. A felépítmény a puhább rugózásnak köszönhetően - teljes terheléssel is - kiállja a próbát.
85 LE, 1130CCM es lökettérfogat, kéthengeres, négyütemű boxermotor

Cagiva

A Castiglioni fivérek ( Gianfranco és Claudio ) 1978-ban megvásárolták Varese városában az Aermacchi motorkerékpárgyárat,  amely 1961 óta a Harley Davidson tulajdonában volt. A név az apjuk által 1928-ban, Varesében alapított fémáru-kereskedés nevét használják fel.  Elsősorban cross motorokat fejlesztette, az egyik modellel 1981-ben olasz bajnokságot nyertek. 1982-ben Gianpaolo Marioni olasz endurobajnok, 1985-ben Pekka Vehkonnen megszerezte a crossvilágbajnoki címet. 1983-ban a Ducati anyagi helyzetét javították. 1985-től 900as Elefánttal vettek részt a Dakaron, 1990-ben Edi Orioli elhozta a győzelmet. 1986-ban a Husquarnát vette meg a cég, majd a Moto Morini végül a kör az MV Augustával zárul.  De bekövetkezett a pénzügyi vállság így el kellet adni az alcégeket. A Ducati eladása óta a Cagiva Suzuki motorokat épít szériakonstrukcióba, s a Moto Morini is újra önállóvá vált. 2004 végén az ázsiai Proton vásárolta meg a Cagiva részvényei 49%-át.

Cagiva Elefant 750

A nyolcvanas-kilencvenes években az Elefant volt a Cagiva sikermodellje. Miután a 650-es Ducati Pantah-Twin-motor és a puritán enduroformák kombinációjával a Cagiva megjelent a piacon, 350-es és 125-ös változatban is bemutatkozott a modell. Végülis 1987-ben került forgalomba a 750es Elefant, amelybe a Ducati 750SS V2-es motorját építették. Edu Orioli kétszer vitte sikerre az Elefantot a Dakar ralin, ezután elkészült a 900-as változat is, amely a Ducati 9000SS motorjának továbbfejlesztett változatát kapta.
Teljesítménye 61 LE, kéthengeres, négyütemű V-motor

CCM

1971-ben alapította Alan Clws a CCM Motorcycles Ltd. nevű céget. Ezzel a cég alapítással az volt a célja, hogy a saját elképzeléseinek megfelelően formáljon egy motort. A gyár kezdettől fogva négyütemű motorokat készített. Ez a brit vállalat elég kis számban kezdet termelni, átlagba a kilencvenes évek végére hetente egy motor került ki a műhelyből. 1998-tól aztán az évi termelés 50-ről 1000-re, majd később 5000-re emelkedett. A sokat ígérő kezdet után röviddel a cég megtapasztalhatta a fejlődés hátrányait is: az egész Európára kiterjedő értékesítés költségei magasra szöktek, s a termelés fokozásával és a megfelelő színvonalú marketing költségei pénzügyi nehézségekhez vezettek - a cég 2004-ben negatív mérleggel zárt. És mégis a cégnek - amelyben a szuperbike legendás hőse, Carl Fogarty is részvényes - sikerült tőkebefektetőt találnia.

CCM MC 500

Azokban a napokban, amikor a kétüteműek a terepversenyeken is átvették az irányítást, jelent meg a CCM egy nagy lökettérfogatú négyütemű motorral épített enduro- és crossváltozattal. A már 1972-ben megszült BSA 500 SS felülvezérelt motorját használva Clews egy ,,gőzgépet” fejlesztett ki, amely 500CCM-es motorral 50 LE-t teljesített.

Honda

Meghökkentő elképzeléseivel Szolicsiro Honda forradalmasította a motorkerékpár-gyártást. Szoricsiro Honda és partnere, Takeo Fujisawa 1948 szeptemberében megalakították a Honda Motor Compan nevű vállalatot. 1950-ben már minden második Japánban gyártott motorkerékpár a Honda emblémáját viselte. 1951 végén hozta piacra a cég az első felső vezérlésű négyüteműt. 1957-ben következett a saját fejlesztésű 250-es Dream C 70, amely egy sor Honda-modell előfutára volt. A következő mérföldkő neve Dream CB72, és 1960-ban került piacra, majd 1965-ben a Dream DB 450-es következett. 1968-ban mutatta be a Honda a 250es Dream CB750 Four jelzésű modelljét. Ez volt a világ első nagy szériában gyártott négyhengerese.  1968-ig tízmillió gép került le a futószalagról.  1968-ig a Honda 16 világbajnokságot nyert.

Honda CR250R

A 250es CR egy terepversenyekre készült gép, olyan modern műszaki újdonságokkal mint a powerszelep vagy a digitális gyújtás. Az igazi meglepetést azonban a váz jelentette. A CR250-es az első alumíniumvázas crossmotor. A Delta Pro-Link hátsó kerékfelfüggesztés és általában az egész felépítmény megfelel a crossversenyek által támasztott rendkívüli követelményeknek. A belépő mindenesetre jól sikerült: Stefan Everts a 250-es géposztályban 1997-ben crossvilágbajnokságot nyert a CR250essel.
Teljesítménye 52 LE egyhengeres, kétütemű.

Kawasaki

A Kawasaki a legifjabb a japán motorkerékpár-gyártó listán. Legalábbis mint motorgyártó cég.  A “Kawasaki Heavy Industries Ltd.” viszont egy gigantikus méretű világcég. Termelési listáján a vágányokon közlekedő járművek, tengeri lepárlók, olajfúrók, repülőgépek, helikopterek, műholdak építőipari berendezések, erőművek, ipari robotok és természetesen a motorkerékpárok egyaránt megtalálhatóak. Shozo Kawasaki 1878-ban tette le az alapkövet Tokió egyik külvárosában. A II. Világháborúban Japán egyik legnagyobb fegyvergyára lett. A háború végével Kawasaki műhelyeinek egy része megsemmisült, emelet a repülőgépgyártás be lett tiltva. A megmaradt ipari kapacitást valahogy kihasználják, a magasan képzett repülőgépmérnökök átálltak motorkerékpár és moped sebességváltók gyártására. Kawasaki nagyban játszott mindig célja az volt, hogy lesöpörje a konkurenciát egy gyorsabb, erősebb, kezelhetőbb motorkerékpárral - ez az az eszme amelynek szellemében a gyár mindmáig dolgozik - .

Kawasaki KLR 650

Aki a Kawasakira szavaz, a japán vállalattól mindent megkaphat, ideértve az endurokat is. A KLR 650-est 1986-ban az IFMA-kiállításon mutatták be, s hamar utat talált a terepmotorosok szívéhez. De nemcsak a kietlen vidékeket kedvelők szerették meg az együléses modellt, hanem a túrázók is nagyra értékelték a 23 literes üzemanyagtankot, a kényelmes testhelyzetet vezetés közben, a kiváló menettulajdonságokat, azaz a jól használható túra endurot.
Teljesítményileg 48 LE, egyhengeres, négyütemű

KTM

Az egész 1934-ben kezdődött, abban a Horst Trunkenpolz általá alapított lakatosműhelyben, amelyből az évek folyamán Felső-Ausztria vezető vállalata lett. A KTM - Kraftfahrzheuge Trunkenpolz, Mattighofen - általá önállóan fejlesztett első motorkerékpár, a Rotax motorral hajtott R 100-as 1953-ban hagyta el a műhelyt, majd egy évvel később a 125-ös Tourist-modellel folytatódott a program. Ennek megjelenése után két évvel már az ezredik - KTM márkajelzést viselő - motorkerékpár került piacra. Időközben a KTM rövidítés tartalmilag változott: a cég neve “Kronreif & Trunkenpolz, Mattighoffen” lett, mivel 1955-ben Ernst Kronreif salzburgi üzletember is beszállt a vállalkozásba. Az ötvenes évek közepén a cég saját motorok fejlesztésével is foglalkozott. 1980-ban Ernst Trunkenpolz visszavásárolta a társaság teljes részvénycsomagját társaitól, így a KTM ismét családi vállalkozás lett. Kilenc évvel később viszont arra kényszerült, hogy a többségi tulajdonost eladja a GIT Trust Holdingnak, amelyik aztán csődbe vitte a KTM vállalatot. Ennek az lett a következménye, hogy a céget négy önálló részlegre kell bontani. Ezek közül az egyik a KTM Sportmotorcycle GmbH lett, amely nagyszerűen rajtolt az új évezred első évében.

KTM SX 520

A KTM 2000-ben egy új crossgenerációt mutatott be, amely mérföldkőnek tekinthető a crossmotorok fejlődésében. Először sikerült ugyanis egy 520 CCM-es gép viszonylag könnyű kezelhetőségét egy nagy hengerűrtartalmú, négyütemű motorral hajtott konstrukcióban is megvalósítani, amelynek következményeként az SX-négyütemű alig-alig talált ellenfélre a különböző bajnokságokon.
Teljesítménye 59 LE, egyhengeres, négyütemű.

Suzuki

A Suzuki Shokkuki Seisakoshót 1909-ben alapította az akkor 22 éves Micsio Suzuki, Hamamatsu városában. A műszaki dolgokban tehetséges ács-mester nem motorkerékpárokat építésével kezdte a karrierjét: az általa alapított vállalat szövőszékeket gyártott a második világháború végéig. A háborút követő években megkezdődött az újjáépítése, a szövőszékek iránt alig volt kereslet, a vállalat ekkor átállt a mezőgazdasági eszközök gyártására. Az agilis cégvezető 1951-ben döntött úgy, hogy bekapcsolódik a motorkerékpárok gyártásában. A Suzuki első “pöfögője” - a Power Free - ” 36 CCM-es motorral dolgozott, s teljesítménye mindössze 1 LE volt, a kétütemű mopedből mégis 1952 végére tízezer darabot adtak el. Az üzlet beindult, jötek az A100-as, a T20-as a T500 Titan modellek. A Suzuki komoly sikereket ért el Japánban és az Egyesült Államokban, a kölni leányvállalat azonban csak amolyan tessék-lássék módon dolgozott. 1976-ban kifejezett szenzációt jelentett a GS750 négyhengeres konstrukció. A Suzuki először szerepeltetett gyártási programjában négyütemű gépet, s a GS 750 helyből a legjobb lett a kategóriájában. A Suzuki már több mint 50 éve működik, s a fogyasztók minden igényeit teljesítette.

Suzuki DR-Z 400

Miután a DR 350-es már 1993 óta szerepelt a gyár kínálatában, a 2000-es szezonra a Suzuki bemutatta a népszerű középkategóriás enduro utódját, a DR-Z 400-ast. A 400 CCM-es egyhengeres sportváltozatában 49 LE-t teljesít. A szelídebb változatban a kipufogógázokat szekunder keringetőrendszerrel tisztító hajtómű csak 42 LE-t ad le. Az önindítóval életre kelthető, vízhűtéses, négyszelepes egyhengeres motor pedig olyan újszerű technológiával épült, mint a nikkel-szilikon-foszfor hengerbevonat, amely a motor teherbírását lényegesen javítja.
49LE-s, egyhengeres, négyütemű.

Yamaha

A konszern egykori megalapítója - Torakusu Yamaha - iránti tiszteletből az 1955-ben újjászületett Nippon-Kakki Konszern a “Yamaha Motor Co. Ltd” nevet kapta. Az egykori hangszerkészítő mesterhez fűződő rokoni kapcsolatra a cég emblémáján látható három egymásra fektetett hangvilla utal. Genicsi Kawakami igazgatónak az állam támogatása segített Hamamatsu városában a háborúban megrongálódott műhelyek újraindítására. Mint sokan másik, a Yamaha is korábban sikeres DKW-modell, az RT 125-ös után gyártásával kezdte háború utáni munkáját. De a japánok nemcsak a másoláshoz értettek. Már az YD 1 modell is bizonyította, hogy a cég azok közé tartozik, amelyeket komolyan kell venni venni a motorkerékpárok piacán. Ezzel együtt: csupán a 70-es években kapcsolódott  be a gyár a négyüteműek gyártásába, s az XT500-as egyhengeressel mindjárt egy legendás modellt mutatott be. A Yamaha a 80-as évektől már széles választékkal állt vásárlói rendelkezésére, a konkurensek elismerését pedig mindenekelőtt az FZ modellsorozattal vívta ki. A cég a versenysportban is folyamatosan jelen volt: 120 világbajnokságot szerzett az évek folyamán. Az olyan versenyzők, mint Giacomo Agostini, Eddie Lwson vagy Phil Read, komoly mértékben segítették a Yamahát abban, hogy a Honda mögött a világ második legnagyobb motorkerékpár-gyártójává kűzdje fel magát.

Yamaha XT 500

E modellből 127 ezer darabot sikerült értékesíteni, az XT-vel tehát a világ minden táján találkozhatunk. Mindennapi használatra szolgáló motorként vásárolják a szerényebb költségvetésű diákok, de a világjárók között is népszerű. A rövid löketű, felülvezérelt egyhengeres megbízható társa tulajdonosának. Teherbírása ugyan olyan nagy legenda lett, mint a makacs viselkedése indításkor. A szelepemelők burkolatán vágott nyílásoknak kellene segítenie az optimális beállításhoz, de ez nem mindig sikerül.
1976-1992 között gyártották, 33 LE-s illetve az NSZK-ban 27 LE, 500CCMes, négyütemű, egyhengeres.

WR 250 F

2001-ben a Yamaha a sikeres WR 400 F modellt egy negyedliteres utóddal váltotta fel, optikailag és műszakilag nagyon hasonló a két konstrukció. A 250es ötszelepes, egyhengeres motor, titán szelepekkel ezálltal elérhetővé vállt, hogy a kis CCM ellenérére szokatlanul magas legyen a fordulat.
41LE teljesítménye, négyütemű, egyhengeres

Forrás: 333 motorkerékpár

Filed under: Nincs kategorizálva